A vizsga szóbeli. Mindenki két kérdést kap, az egyik mondjuk hat kis kérdésből áll. Ezek a legfontosabb definíciókra, tételkimondásokra kérdeznek rá. A szóbeli részben ehhez lehet kis pontosítást fűzni, esetleg valamit javítani. Itt a hat kérdésből kívánatos legalább ötnek a helyes megválaszolása, négy és fél helyes válasznál már billeg a léc. A másik kérdés átfogó jellegű, itt az a lényeg, hogy legalább a témakörhöz tartozó definíciók, tételkimondások nagy részét tudja a vizsgázó. Sokszor kell a tanult módszereket példákon szemléltetni. Ha a kifejtendő kérdés nem tartalmaz nem-triviális bizonyítást, akkor a négyes vagy ötös jegyért külön kérdezek bizonyítást. Ezen kívül villámkérdések is lehetnek annak ellenőrzésére, hogy nem csak szerencséje volt a vizsgázónak. Egyszerre többen jönnek be a terembe, és mindenkinek legalább 20 perc felkészülési ideje lesz, de az esetek nagy részében ennél jóval több. A felkészülési idő alatt a tételeket írásban ki kell dolgozni, az írott anyag alapján kérdezek.

Az OSZTÁLYZÁSRÓL:
A nem elégtelen jegyhez a kis kérdésekből négynél több (legalább négy és fél) helyes megválaszolása szükséges, a másikról legalább a fontos definíciókat és a tételek kimondását PRECÍZEN tudni kell. Ha a leírt anyagban ez nem precíz, akkor még szóban rákérdezek, de ha ezután sem javítja a vizsgázó a definíciókat, a tételek kimondását, akkor a vizsga elégtelen. (Ha a kis kérdésekből nincs öt helyes válasz, akkor a másik kérdésben nem nagyon lehetnek hiányosságok, pontatlanságok.) Ha egy nagyobb anyagrész teljesen homályban van (pl. a Turán tételről semmit nem tud a vizsgázó), az is elégtelen.
Elégséges a vizsga, ha a definíciókat és a tételek kimondását tudja a vizsgázó, érti azt, amit mond, tudja, hogy milyen feltételek miért kellenek a tételhez. Ismeri a legfontosabb tanult eljárásokat.
Közepes a vizsga, ha valaki ezen felül érti a tételek kapcsolatát, segítséggel bizonyításokat is tud, be tud kapcsolódni a nem triviális bizonyításokba is, az egyszerűbbeket viszonylag kis segítséggel tudja.
Jó a vizsga, ha az egyszerűbb bizonyítások segítség nélkül mennek, a nehezebbekben segítséggel önállóan meg tudja csinálni a vizsgázó a bizonyítást.
Jeles a vizsga, ha a nehezebb bizonyítások is legfeljebb kis segítséggel mennek. Itt vannak olyan bizonyítások, amelyeket csak olyanoktól kérdezek, akiknél felmerül az ötös vizsgajegy.

VIGYÁZAT! Az alapvető fogalmakban, tételekben precíznek kell lenni!!!

Egy lehetséges kérdéspár (minta):
I. 1., Definiálja az R(k,l) Ramsey-számot! 2., Mikor nevezünk egy gráfot k-szorosan élösszefüggőnek? 3., Mit mond a Sperner tétel? 4., Definiálja a független élhalmazt! 5., Hány éle van a T(21,5) Turán-gráfnak? 6., Mondja ki a Frobenius tételt!
II. Állandó együtthatós lineáris rekurziók.